Ide várnak


Ezért várnak


Ezzel várnak


Pécsi vár
Pécs belvárosának északnyugati sarkában áll a középkori eredetû, megközelítõen négyzetes alaprajzú, külsõtornyos püspöki vár. Magját a négytornyú Székesegyház és a hozzá délrõl csatlakozó Püspöki Palota alkotta. A palota legerõsebb része a középkori jellegû, ma is látható boltozott kapualj, amely felett egy lakótoronyszerû kaputorony emelkedett. E két épületbõl nyugatra helyezkedett el az aránylag nagyméretû várudvar. A belsõ várat külsõ tornyokkal erõsített várfal vette körül, melyet falazattal erõsített várárok övezte.A honfoglalás során a fejedelmi törzs 899-ben szállta meg e vidéket, és bár itt volt a fejedelem vára, a megye székhelye mégis Baranyavár lett.I. István király 1009-ben alapította meg a pécsi püspökséget, amely Baranya megye egyházi központja lett. Amint azt Thúróczi Krónikája és Bonfini is mondja, 1064-ben Salamonnak királlyá történt koronázásának éjszakáján "az egész egyház és a hozzáépített paloták lángba borultak, összedûltek". A ma látható Székesegyház Henszlmann szerint 1180-1200 között épült.Az 1241. évi tatárjárás során elpusztított város hamarosan újjáépült, benépesült, és ez idõben fejlõdött ki a Püspökvár a Püspöki Palotával és a Székesegyházzal. Lakói azonban nem sokáig élhettek békességben, mert 1248-ban a már kõvárként említett Pécs várát a Henrik-fiak ostrom alá vették. Ez idõben említik Balogh nevû várnagyát is, aki egyben a Szt. János káptalan kanonoka.Mizse nádor testvére, Heyzew 1299-ben a várost felégette, majd 1301-ben a Héder nembeli Henrik foglalta el a várat a várossal, és az egyházat a püspöki javakkal együtt Miklós pécsi éneklõkanonoknak adta át, aki azt kiközösítéséig, 1309-ig birtokában is tartotta.Nagy Lajos halála és Kis Károly megöletése után a macsói bán által szított lázadók dúlták fel a várost, de vezérüket, Horváth Jánost 1383-ban elfogták, Zsigmond király parancsára felnégyelték, és testét a város négy kapujára kifüggesztették.A belsõ várat Ernust (Hampó) Zsigmond püspök megerõsítette a török ellen, ebben az idõben építették a belsõ várba vezetõ déli kaput, amelyet a püspök címere díszített, és az 1498-as évszám volt olvasható rajta. Az ez idõben tartott várvizsgálatot Ulászló király parancsára Kinizsi Pál nagyvázsonyi várkapitány végezte.A mohácsi csatavesztés után 1526-ban a török a várost felgyújtotta, de a várat elfoglalni nem tudta. Ugyancsak nem sikerült 1541-ben sem, amikor Athinay Simon védte Szulejmán szultán 50 000 fõnyi serege ellen. Végül is 1543. július 20-án került török kézre, amikor a Ferdinánd pártján álló Székely Lukács várnagy távollétekor Várallyai Stanislaus püspök segítség hiányában a védtelen várat Murád bégnek ellenállás nélkül feladta.Pécs várának török õrsége 1543-44-ben 513, 1545-46-ban 828, 1552-53-ban 370, 1565-66-ban 321 fõ volt.A vár elfoglalása után a törökök, mint azt Horváth Markó és Sennyei Ferenc 1559. május 7-én Nádasdy Ferenchez intézett levelükben írják: ,, erõsen dolgoztatnak Pécsett. Az árkokat vájatják, tisztíttatják és szélesbítik. Öreg fákat hordanak, mert kõfal mellett palánkot akarnak csináltatni és földdel töltetni."Buda visszafoglalása után Pécset 1686-ban bádeni Lajos õrgróf serege szabadította fel a 143 évi török megszállás alól és a várban gróf Thüringen Károly ezredes parancsnoksága alatt császári õrséget helyezett el, aki a várkapitányi tisztességben az olasz származású Vecchi Gábor követett.II. Rákóczi Ferenc szabadságharca idején 1705-ben Vak Bottyán kurucai foglalták el Pécs várát, és tartották rövid ideig kezükben.Ezután a vár hadi jelentõsége megszûnt és 1780-ban megkezdõdött erõdítményeinek tervszerû lerombolása.Az 1967. évben megindult munkálatok során a vár több részletét feltárták, konzerválták, melynek alapján láthatóvá lettek egyes bástyatornyai, a belsõ vár délnyugati sarkában a barbakán, a vár és a város védõfalának néhány szakasza.