Ide várnak


Ezért várnak


Ezzel várnak


Csobánka





   Csobánka község a Pilis-hegységben, az Oszoly-csúcs-Csúcs-hegy- Kis-Kevély-Csobánkai-nyereg és a Hosszú-hegy csoportja által határolt medencében húzódik. Tõle északnyugatra emelkedik a hegység két legmagasabb pontja, a Pilis (757 m) és a Dobogókõ (700 m). Ezek között ered és a Dunába ömlik a Dera-, más néven Kovácsi-patak, a Vörösvári árokban folyik a Határréti-patak.

   Csobánka a fõváros közeli környékének bájos, alpesi jellegû települése, a Pilis-hegység tájképileg legvonzóbb pontja. Már Pomáz felõl bevezetõ völgy látványa is élményszerû. Ezért keresi fel egyre több kiránduló, és ezért a frissítõ, pihentetõ csöndért terebélyesedik gyors ütemben a falu üdülõ negyede.

   A település neve az iráni "suban" szóra vezethetõ vissza, amely pásztort jelent. A "csobán" szavunk a honfoglalás korára vezethetõ vissza.

   A középkori alapítású, de valószínûleg a kelta-római maradványokra épült Csobánka község és környéke - az egykori Borony - az õskortól lakott színhely. A római korból maradt ránk egy sírkõdarab, amely a katolikus templom kertjében ma is látható.

   Lakossága a török idõszakban csaknem teljesen elpusztult. Benépesülése az 1690-es nagy török ellentámadást követõen indult meg a délvidékrõl.

   A Dera-patak jobb partján elterülõ Margit-liget (korábban Laszlovszky-liget) új korszakot nyitott Csobánka fejlõdésében. A patakvölgy legszebb szakaszán Martin Sándor orvos épített szanatóriumot, s a környéket elhunyt feleségérõl nevezte el Margit-ligetnek. A gyógyintézet 1898-ban nyitotta meg kapuit.

   Margit-liget szomszédságában már a század elején kiépült a Szent Hubertus-nyaralótelep. Az itt élõ mûvészek és építészek ingyenes munkával járultak hozzá a telep csinosításához. A Kápolna-dombon található a "lourdesi" barlang amely fölé 1904-ben emelték a domb csúcsán álló Hubertus-kápolnát. A kápolna a II. világháborúban tönkrement, de 1972-ben újjáépítették.

   A községben található mûemlékek: a görögkeleti szerb templom provinciális barokk épülete, a katolikusok eklektikus stílusban épített temploma és a Hosszú-hegy délkeleti oldalában, a Szentkút nevû forrás mellett 1844-ben emeltek búcsújáró-templomot ezt elõször 1920 után építették újjá Szakály István tervei alapján; majd 1980-ra ismét új, modern formát adtak neki az adományozók költségén.

   A Szentkút nevezetes zarándokhely, a szurdok oldalában "csodatévõ" Szûz Mária-kép látható, a kút vize a szemeket és a fájó testrészeket gyógyítja.